A házépítés folyamatának legmeghatározóbb része a megfelelő építési telek kiválasztása, amely gyakran egy igazán izzasztó, akár hónapokat felölelő keresési folyamat. Nehezíti a helyzetet, hogy Kecskeméten már egy ideje hiánycikknek számít a jó lokációval rendelkező, értékálló telek, ezért sokan a telek átminősítésre adják fejüket, abban a reményben, hogy így olcsóbban megússzák a telekvásárlást.
Azt, hogy a belterületen belül melyik területrész milyen övezeti besorolást kap, vagy az OTÉK-en kívül milyen szabályok alapján lehet az ingatlanra építkezni, a település önkormányzati rendelete határozza meg. Az övezeti besorolásnál megkülönböztetünk lakóövezeti vagy kereskedelmi övezetet, amelynek beépíthetősége elérheti akár a 30%-ot. A külterület esetében már egy kicsit összetettebb a helyzet, ez azonban nem zárja ki például egy nagyobb családi ház építését, azonban itt jó ha figyelembe vesszük, hogy külterületen a terület beépíthetősége többnyire csak pár százalék (1-5%).
Eladó telekkel kapcsolatos fogalommagyarázat
Eladó telkek hirdetéseit böngészve sokszor kerülünk szembe olyan kifejezéssel, amiről nem tudjuk pontosan – vagy egyáltalán -, hogy mit is jelent. Most ezeket a fogalmakat fogjuk nagyítóval megvizsgálni, ezzel remélhetőleg megkönnyítve a hirdetések megértését.
Belterületről akkor beszélünk, mikor a település közigazgatási határán belül helyezkedik el, míg logikusan külterület az amikor a közigazgatási határon kívül. Ezt könnyedén leellenőrizhetjük az ingatlan tulajdoni lapján. Általánosságban elmondható, hogy belterületen helyezkednek el a lakóingatlanok, míg a külterületekre a termelő mezőgazdasági és ipari célú ingatlanok jellemzőek. Ez a két kifejezés azért is nagyon fontos, mert a telek beépítési lehetőségeit vagy százalékát, használhatóságát, ebből kifolyólag értékállóságát nagyban befolyásolja, hogy külterületi vagy belterületi telekről beszélünk, ezen kívül, hogy milyen besorolású ingatlanról van szó.
Egy másik gyakran használt kifejezés a zártkerti ingatlan, amely mondhatni létezik is meg nem is, ugyanis 1994-ben a zártkerti kategóriát hivatalosan megszüntették, vagyis a külterületekhez sorolták. Azonban sok hirdetésnél a mai napig találkozhatunk ezzel a kifejezéssel. Ennek a kategóriának a megértéséhez azonban jó ha rendelkezünk egy kis háttérinformációval, ugyanis az évek során sok változáson ment keresztül, mivel régen zártkerti ingatlanok közé tartoztak a belterületen, vagy külterületen elhelyezkedő kis szőlők és gyümölcsösök, ezen kívül hétvégi, vagy kiskerti hobbi telkek. Jelen állás szerint a Földforgalmi törvény igencsak szigorúan határozza meg, mire használható az ingatlant, illetve az is korlátozva van hogyan adhatja azt el a tulajdonos. Amellett, hogy a zártkertként nyilvántartott ingatlanoknak a termőföldre vonatkozó szigorú szabályoknak kell megfelelni, a legtöbb bank sem ad lakáshitelt, ezen kívül a CSOK sem vehető igénybe rá.
Ugyancsak gyakran használt a kivett kifejezés, ami azt jelenti, hogy az adott ingatlanon, vagy az ingatlan egy meghatározott részén művelés nem folyik, mivel ott vagy épület áll, vagy fog állni, esetleg udvarként van, vagy lesz használva. Ilyen esetben nem kell kifüggeszteni, továbbá lakáshitel és CSOK is igénylehető.
Hogyan lesz külterületi művelési telekből, lakóingatlan építésére szolgáló telek?
Telekvásárlás előtt fontos megemlíteni, hogy a telek belterületbe vonása, vagy a már belterületi ingatlan művelésből történő kivonása időigényes és költséges eljárás. Amennyiben ez nem okoz problémát akkor is ajánlatos az önkormányzatnál, vagy a földhivatalnál előzetesen eljárni és minden információt beszerezni, hogy tisztába legyünk a folyamattal és azzal milyen dokumentációkra van szükségünk. Az alábbiakban (nagyvonalakban) leírjuk a folyamat menetét, hogy fel tudd mérni, vajon megéri-e a telek azt a sok pénzt és energiát ami az átíratással jár.
Miután külterület – például termőföld – belterületbe vonását csakis az önkormányzat terjesztheti elő, így első lépésként a telket egy önkormányzat rendelettel, a rendezési terv módosításával belterületbe kell nyilváníttatni. A termőföldet más célra hasznosítani csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet, amely a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók a belterületbe. Az engedélyt ajánlatos előzetesen beszerezni, a termőföld más célú végleges hasznosításának előterjesztésének megkezdése előtt.
Második lépésként be kell fizetni a földvédelmi járulékot az önkormányzatnak. Ezt követően pedig az önkormányzat az érintett ingatlan csoportot egy vagy akár több övezetbe is besorolhatja, ahol megszabják, hogy a konkrét ingatlanra milyen alapterületű, milyen magasságú, hány rendeltetési egységű ingatlant lehet felhúzni (az OTÉK rendelete és a HÉSZ övezeti besorolásra irányadó szabályai alapján).
Mire kell odafigyelni egy építési telek vásárlásánál?
Amennyiben a Helloház csapatát választod az általunk biztosított telkeket a kitűnő lokáció, a megépítendő házakat pedig a minőségi munka jellemzi. A megfelelő telek megtalálása egy igen összetett és cseppet sem izzadságmentes munkafolyamat, amelynél számtalan dolgot figyelembe kell vennünk.
Az első és legfontosabb szempont, amelyet figyelembe kell vennünk egy eladó telek esetében: az értékállóság. Az értékállóságot pedig rengeteg tényező befolyásolja, ám kétségkívül a legfontosabb: a lokáció. A lokációnál pedig figyelembe vesszük a megközelíthetőséget, a megközelíthetőséget és az elhelyezkedést. Azonban jó ha itt azzal is számolunk, hogy egy városközponthoz közeli telek kétszer annyiba kerül, mint egy agglomerációs társa, ám ez a többletkiadás 10 évre vetítve akár könnyedén megtérülhet a bejáráson vagy egy második autó fenntartásán.
A környékre váró fejlesztések is azon szempontok közé tartoznak, amelyek könnyedén megkétszerezhetik az ingatlan vagy a telek értékét. Előfordulhatnak azonban olyan fejlesztések is, amelyek negatívan befolyásolhatják az adott területre jellemző telekárat.
Használt lakásvásárlásnál a tulajdoni lap ellenőrzése talán az egyik legfontosabb lépés. Ezt követően az övezeti besorolást és az építési módot is ajánlott figyelembe venni,
Helyrajzi szám: A helyrajzi szám segítségével lehet a leggyorsabban és pontosabban beazonosítani az adott építési telket, olyasmi, mint az autók esetében a forgalmi rendszám, mivel ennek birtokában minden – vásárláskor is fontos – adathoz hozzáférhetünk.
Helyi építési szabályzat: Ez a dokumentum határozza meg az adott település közigazgatási területén megvalósuló telekalakításra, építési tevékenységre vonatkozó helyi szabályokat. Vagyis ebben találhatjuk meg az eladó telek beépíthetőségének százalékban meghatározott értékére, építménymagasságra, és a beépítés módjára vonatkozó információkat.
- Beépíthetőségi %: A belterületi telkek döntő többsége legalább 30 %-os beépíthetőséggel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy egy bruttó 150 m2 alapterületű ház esetében minimum 500 m2 területre van szükség. Azonban nem mindegy, hogy ennek a területnek milyen talajmechanikai tulajdonságai vannak, mivel ez fogja meghatározni a felépíteni kívánt ház megfelelő alapozási módszerét. Például aláépítés, vagy a pince kialakítása esetén döntő tényező, hogy milyen mélységben van jelen a talajvíz és hol található a teherhordó réteg.
- Maximális építménymagasság: Szorosan összefügg a beépíthetőségi %-al, és kiszámításánál figyelembe kell venni az építmény kontúrvonalát és annak homlokzati vetületi-felület összegét.
Közművek: A legoptimálisabb esetben minden közmű adott az eladó telek határán belül, ennél egy kicsivel rosszabb verzió, ha csak az utcában áll ez rendelkezésre, a legrosszabb pedig az, ha nem, vagy csak korlátozottan elérhetőek a közművek.
Tájolás: Főként a megújuló energiaforrásoknál, azon belül a napenergia felhasználhatóságánál különösen hangsúlyos.
Reméljük hasznosnak bizonyult a telek átminősítéséről szóló cikkünk, amennyiben nem szeretnél különféle jogi procedúrákkal bajlódni, keresd csapatunkat bizalommal.
