Még tavasszal írtunk először a Magyarország szomszédjában dúló háborúról. Akkor arról cikkeztünk, hogy a fegyveres konfliktus valószínűleg megakasztja majd a hazai építőipart, mára azonban sajnos azon kell mindenkinek elgondolkodnia, hogy milyen eszközöket vethet be azért, hogy minél nagyobb ívben elkerüljék a háború hatásai. Következő cikkünkben arra adunk egy tippet, hogy miként redukálhatjuk nagyjából nullára a rezsiszámlánkat.
Gáz lesz a gázból
Bár elsőre elég merész forgatókönyvnek tűnik, nem árt felkészülnünk az orosz gáz teljes leállítására. Legalábbis az uniós döntéshozók rendszeresen beszélnek már erről. Legutóbb például Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter jelentette ki egy dél-franciaországi Aix-en-Provence-ban tartott gazdasági konferencián, hogy szerinte ez a legvalószínűbb forgatókönyv, ezért országának „nagyon óvatosnak” kell lennie energiafogyasztásában. Emellett szerinte fel kell építenie gázkészleteit, csökkentenie kell a megújuló energiák fejlesztését lassító bürokráciát, és fel kell gyorsítania az új atomreaktorok építésére irányuló programját. Az országnak terveket kell készítenie az energiafelhasználás visszafogására vállalatonként és régiónként is. Mint ahogyan a magyaroknak sem árt ugyanezt elvégezniük.
Jó hírt jelent, hogy a háború hatásait akár saját erőből is kibekkelhetjük, szépen függetleníthetjük magunkat a rezsikötelezettség alól. Erre szerencsére ma már több lehetőség is adódik, többek között a napelem felszerelése, mellyel közel nullára csökkenthető a hó végi számlánk. Vagy éppen a téli fűtést és a nyári hűtést biztosító hőszivattyú beszerelése is jó megoldás lehet.
Mi is az a hőszivattyú?
A hőszivattyú használata az egyik leggazdaságosabb megoldás, hiszen az eszköz képes hűteni és fűteni is. Működési mechanizmusa teljesen leegyszerűsítve, hogy tulajdonképpen az egyik oldalról elvont hőt a másik oldalra szállítja, azaz az egyik irányba hűt és a másik irányba fűt. Környezetkímélő megoldás, mivel ingyen elérhető energiát hasznosít, akár a napelem. Ezt az energiát többféle közegből is tudja hasznosítani, ezek a közegek a föld, talajvíz és levegő. Ha pedig szeretnénk igazán környezetbarát módon felhasználni, károsanyag kibocsátása nélkül, akkor az üzemeltetését napelemmel is megoldhatjuk.
Típusait tekintve háromféle rendszer a legelterjedtebb, ezeket aszerint különböztetjük meg, hogy milyen környezetből nyerik ki és adják le a szükséges energiát. A levegő-víz hőszivattyúnál a rendszer levegőből nyeri ki a hőt és vizet melegít, a víz-víz hőszivattyúnál a rendszer a talajvizet használja fel a meleg előállításához, és a geotermikus vagy talajszondás hőszivattyúnál a rendszer a földhőjét hasznosítja. Léteznek hőszivattyús üzemű klímaberendezések is, melyeket levegő-levegő rendszernek nevezünk. A legkedveltebb a levegő-víz hőszivattyú, mivel ennek a legegyszerűbb a felépítése és a telepítése.
Kiknek van szükségük hőszivattyúra?
A hőszivattyú elsősorban a családiházak (60-350 m2) esetében jelentenek kiváló alternatív megoldást. Segítségükkel az ingatlan fűtése, használati melegvíz előállítása és hűtése is fedezhető. A rendszer előnye, hogy egyszerűen és gyorsan telepíthetők, a beszerelés nem igényel komoly előkészületeket. Alacsony zajszinttel és magas, 3,5 és 5 közötti COP értékkel (Coefficience of performance, azaz hatékonysági mutató) rendelkeznek, ami azonban függ a külső hőmérséklettől.
S hogy milyen fűtési rendszerrel érdemes összekapcsolni a hőszivattyút? A kérdés megválaszolására három fűtési módot különítünk el egymástól, melyek a következők lehetnek:
- A monovalens fűtési mód esetében a hőszivattyú teljesen egyedül látja el az épületet fűtéssel. Ilyenkor a hőszivattyús rendszerek, akkor a leghatékonyabbak, ha egy alacsony hőmérsékleten működő sugárzó fűtési rendszerrel kapcsoljuk össze, mint például padlófűtés, falfűtés, esetleg fan-coil radiátorok mellé építik be.
- A bivalens fűtési mód során a hőszivattyús rendszer mellett alkalmaznak más fűtési rendszereket is, mint például gázkazán. Ez azért lehet hatékony, mert a hőszivattyút csak addig üzemeltetik, amíg megfelelő hatékonysággal képes dolgozni (típustól függően körülbelül -5 és 0 °C-ig). Ez alatt a hőmérséklet alatt a másodlagos kazán kapcsol be. Az ilyen rendszereknél már a hagyományosnak mondható radiátorok fűtése is hatékonyan megoldható.
- A monoenergiás fűtési mód hasonló a monovalens fűtési módhoz, annyi különbséggel, hogy itt extrém hidegek esetén elektromos fűtéskiegészítést használnak ahhoz, hogy a hőszivattyús fűtési rendszer elérje a maximális és szükséges teljesítményét. Ezzel a módszerrel a hagyományos radiátorok üzemeltetése is lehetséges.
Összességében elmondható, hogy a hőszivattyús rendszer kiépítése egy hatékony módja lehet a házunk fűtési és hűtési igényeinek a fedezésére, az ukrán-orosz háború okozta energiaválság elkerülésére. Emellett a rendszer remek választ jelenthet a környezetükre ügyelőknek is, hiszen a hőszivattyút megújuló energiának lehet és kell is tekinteni, mivel nagyrészt a környezet (levegő, talaj, víz) hőenergiáját hasznosítja fűtési vagy hűtési energiaként kis mennyiségű villamosenergiából.
Éppen építkezne, de tart az orosz-ukrán háború hatásaitól? Vagy csak nem tudja, hogy merre induljon el? Ne essen kétségbe, mi tudunk segíteni! Otthonfelújítás vagy házépítés Kecskemét városában a HelloHázzal garantáltan 2022 legjobb döntése lesz!
